Feltételek (ÁSZF)

A jelen Általános Értékesítési- és Szállítási Feltételek – a továbbiakban: ÁSZF – PRIVECO Kft., mint eladó – és a vele szerződő partner – vevő – jogviszonyára irányadó szabályokat tartalmazza. A megrendelésben, egyéb dokumentumokban az ÁSZF-től eltérő rendelkezések csak mindkét fél kifejezett elfogadása esetén érvényesek.

Kínálat és árak

  1. Az eladó termékeiről folyamatosan frissített árlistát készít. Az árlistában nem szereplő, egyedi termékekről árajánlatot ad. Az eladó ajánlata más írásos megállapodás hiányában az ajánlat keltezésétől érvényes.
  2. A megadott árak az eladó raktárában – címe: H-2600 Vác, Zrínyi u. 39.- történő személyes átvétel esetén érvényesek.

Szerződéskötés

  1. Eltérő megállapodás hiányában az eladónak adott megbízás az árajánlat elfogadását követően bír eladó felé kötőerővel.
  2. Amennyiben a vevő tervrajzot vagy mintát ad át, felel az eladó felé, hogy azok használatával harmadik személy joga nem sérül. Az eladó, saját felróható magatartásán kívül, nem felel azon termékek vagy szolgáltatások hibáiért, melyeket ezen tervrajz vagy minta alapján állítottak elő.
  3. A tervrajz, minta vagy a megbízás utólagos módosításából eredő többletköltségek külön kerülnek felszámításra.
  4. Egyedi rendelésre gyártott egyedi termékek esetén a vevő köteles átvenni az árút.

Szállítási idő

  1. A szállítási határidő akkor kezdődik, amikor a megállapodás minden részlete közös megegyezéssel meghatározásra került. Meghatározott időszakra szóló, de mennyiségi meghatározás nélküli eladások (keretjellegű megbízások, szerződések) esetében az egyes szállítások mennyisége és szállítási határideje külön kerülhet megállapításra. A szállítási határidő számításán kívül esik az az idő, amíg az eladó a vevő hibájából – tervek hibájából, megrendelés egyéb módosításából stb. – a termékeket gyártani nem tudja.
  2. Egyéb megállapodás hiányában az eladó részteljesítésre jogosult.
  3. Az eladó a szállítás határidejét módosíthatja, vagy a szállítástól részben vagy egészben elállhat, amennyiben az előállítás vagy a szállítás – az eladónak fel nem róható külső körülmény (különösen, de nem kizárólagosan: sztrájk, munkaerőhiány, szállító akadályoztatása, energia- vagy alapanyaghiánya, elemi károk, stb.) vagy vis-maior esetén – akadályba ütközik. Eladó szándékosan súlyos magatartását kivéve, a szállítás késedelméből vagy elmaradásából eredő közvetlen vagy közvetett következményi károk megtérítését a vevő nem jogosult követelni az eladótól.

Gyártás és szállítás

  1. Az eladó termékeire az eladó által pl.: termékinformációs,- vagy adatlapon közölt – különösen a méret,- és alakeltérésekre vonatkozó – tűréshatárok megadása megengedett. A vevő által a termékinformációs,- és adatlapokon megnevezett egyéb értékek esetében irányértékekről van szó. A tulajdonságok csak abban az esetben minősülnek biztosítottnak, amennyiben azokat eladó kifejezetten megerősíti, egyebekben az eladó mintadarabjai csak támpontnak minősülnek.
  2. A termékek vizsgálatára azok az eladó által szokásosan alkalmazott vizsgálati módszerek érvényesek, amelyeknél alapvetően az európai ipari normák (EN) alkalmazására kerül sor. Az eladó által elvégzett minőségvizsgálat nem helyettesíti a vevő vizsgálati és kifogásolási kötelezettségét.
  3. A szállítás akkor tekintendő teljesítettnek és a kárveszély viselés akkor száll át a vevőre, ha az áru az eladó telephelyét elhagyta, vagy külön megbízással az áru beszerelésre kerül és azt vevő működés és minőség szempontjából jóváhagyta és átvette. Az eladó általi szállítmánybiztosításra csak abban az esetben kerül sor, ha a vevő a biztosítást kifejezetten előírja és kötelezettséget vállal a felmerülő költségek viselésére. A fuvarozó közreműködésével történő szállítás esetén, a fuvarozó által okozott károk, a fuvarozó késedelme stb. a vevőt terheli függetlenül attól, hogy az eladó a fuvarozás megszervezésében segítséget nyújtott-e. A fuvarozó díját a vevő köteles megfizetni a fuvarozó felé, kivéve, ha a felek másképp állapodnak meg.
  4. Amennyiben a szállításra kész termékek az eladón kívülálló okból az eladónál maradnak, a termékeknek akár a fuvarozó, akár közvetlenül a vevő általi átvétele az eladón kívül álló okból elmarad, akkor az eladó jogosult a termékek teljes árát úgy kiszámlázni, mintha az adott napon a vevő a termékeket átvette volna. A termék raktározására a vevő költségére és felelősségére kerül sor. A raktározási költséget az eladó a termékek tényleges átvételekor jogosult kiszámlázni. Ezáltal az eladó azon joga nincs érintve, hogy a vevőtől követelje a termék átvételét.
  5. Amennyiben a termékek – az eladón kívül álló okból – az átvételre megállapított végső határidőtől számított 15 napon belül nem kerül a vevő által átvételre, akkor az eladó tárolási kötelezettsége megszűnik. A vevő által még ki nem fizetett termékek esetében – különös tekintettel arra, hogy az eladó a tulajdonjogát a teljes vételár kifizetéséig fenntartja – az eladó dönthet úgy, hogy a termékeket más módon hasznosítja, vagy megsemmisíti. A vevő által már kifizetett termékek esetében az eladó a termékeket megsemmisítheti. A megsemmisítés költségeit, vagy a másként való hasznosítás többletöltségeit a vevő köteles megfizetni.

Díjszámítás és fizetés

  1. A számla – részteljesítés esetén is – a szállítás napján, vagy azt követően a teljesítés havának utolsó napjáig kerül kiállításra. Amennyiben a vevő a rendelésére legyártott árut a készre jelentéstől számított 5 napon belül nem veszi át úgy a tényleges elvétel napjáig esedékes tárolási díj kiszámlázásra kerül.
  2. A termékek mennyisége miatti esetleges kifogásait a vevő – ha fuvarozó közreműködésével veszi át az árut, akkor a fuvarozó – köteles az átvételkor írásban bejelenteni. Későbbi mennyiségi kifogások figyelembevételére nincs lehetőség.
  3. A termék nem kerül csomagolásra. Ha a terméket csomagolva rendelik, a csomagolás külön felszámításra kerül.
  4. Késedelmes fizetés esetében a jegybanki alapkamat kétszerese, mint késedelmi kamat kerül felszámításra. A vevő vagyoni helyzetének romlása, valamint bármilyen – esetlegesen más szerződésből is adódó – fizetési késedelme esetén az eladó jogosult a szállításokat biztosíték adásához kötni, vagy a fizetési kötelezettségek teljesítéséig a termékeket részben vagy egészben visszatartani, vagy 8 napot meghaladó fizetési késedelem esetén a szerződéstől póthatáridő nélkül elállni. Az elállás a szerződést felbontja. Ebben az esetben a felek kötelesek az eredeti állapotot helyreállítani. Amennyiben az eladót a fentiek miatti elállással összefüggésben kár éri, azt a vevő köteles az eladó részére megtéríteni.
  5. A fizetések kizárólag az eladó által megadott bankszámlára történhetnek.
  6. A teljes vételár megfizetéséig az áru az eladó tulajdonában marad. A vevő a tulajdonjog átszállásáig nem jogosult azt harmadik személynek zálogba vagy biztosítékul adni, vagy egyéb módon megterhelni, átruházni. A vevő köteles az eladót haladéktalanul tájékoztatni a tulajdonjog-fenntartás alatt álló áru harmadik személyhez való hozzájutásáról. Ha a vevő fizetési késedelembe esett, akkor az eladó jogosult a tulajdonjog fenntartás alatt álló áruról szabadon rendelkezni. Eladó tulajdonjog-fenntartásának érvényesítésekor a vevő köteles az eladó követelésére az árut mindenféle feltétel nélkül átadni.
  7. A vevő jogosult az árukat rendeltetésszerű üzletmenet keretében – szintén tulajdonjog fenntartással – megfelelő ellenérték fejében továbbértékesíteni, mindaddig, amíg fizetési késedelembe nem esik. Ilyen továbbértékesítés esetén az új vevőt köteles tájékoztatni, hogy a tulajdonjoggal jelenleg nem rendelkezik, így az új vevő is csak akkor szerezheti meg az áru tulajdonjogát, ha a vevő előbb azt megszerezte. Az ilyen továbbértékesítésből a vevőt megillető teljes vételárat és egyéb ekkor keletkező teljes követeléseket már most az eladóra engedményezi a Ptk. 328 §-a alapján. Az eladóra engedményezett követelés biztosítékául szolgál a mindenkor eladott, tulajdonjog fenntartás alá eső áru értékének erejéig. A vevő köteles az eladót tájékoztatni, ha a tulajdonjog fenntartás alatt álló árut a jelen pontban foglaltak szerint értékesítette. Köteles az eladóval közölni a harmadik adós – az új vevő – nevét(cégnevét), lakcímét(székhelyét) és a követelések mértékét. Az eladó a vevő fizetési késedelme esetén jogosult az engedményezésről a harmadik adóst – új vevőt – tájékoztatni és az engedményezett követelést érvényesíteni. Vevő kifejezetten úgy rendelkezik, hogy a jelen szerződésben foglalt engedményezési nyilatkozatát az eladó jogosult az új vevőnek átadni és ezt az új vevő – tekintettel arra, hogy az a vevőtől, mint engedményezőtől származik – a Ptk. 328 § (3) bekezdése szerinti értesítésnek tekinteni. A felek rögzítik, hogy a vevő fizetési kötelezettsége az engedményezés ellenére fennmarad, kivéve, ha az eladó az új vevőtől az engedményezés alapján a teljes követeléséhez hozzájut. Amennyiben az eladó az új vevőtől az eredeti teljes követelésénél nagyobb összeghez jut hozzá, akkor köteles azzal a vevő felé elszámolni.

Szavatosság és felelősség

  1. Az előírt méretektől való eltérések az ajánlatban feltüntetett tűrések szerint megengedettek.
  2. Eladó kizárólag azért a vállalt termékminőségért felel, mely az ajánlatban meghatározásra került. Eladó nem vállal semmilyen szavatosságot a termékek tartósságára, amennyiben azok a szokásostól eltérő, különleges eljárások, illetve alkalmazások keretében kerülnek felhasználásra.
  3. Eladó csak akkor vállal felelősséget a termékek különleges eljárásokban, illetve alkalmazásokban történő felhasználhatóságáért, amennyiben az eladót külön megbízzák, a különleges eljárások és alkalmazások számára legalkalmasabb termékek kiválasztásával.
  4. Minden egyéb műszaki tulajdonságra vonatkozó időgaranciára az eladó nem vállal szavatosságot.
  5. A nyilvánvaló hibákat, illetve hiányosságokat (különösen amennyiben azok a mennyiségre, méretre, formára és színre vonatkoznak) az átadáskor azonnal, míg az egyéb hibákat az észrevételt követően írásban és haladéktalanul kell jelenteni az eladó számára. A szavatossági igények – szakszerű beépítés és rendeltetésszerű használat esetén – az átadást követő, 6-36 hónapon belül érvényesíthetők.  A szavatosság időtartama a garancia jegyeken, adattáblákon, átadás-átvételi jegyzőkönyveken és targonca akkumulátorok estében a számlán is feltüntetésre kerül.
  6. Amennyiben a szállítmány egy része hibás, vevő nem jogosult a teljes szállítmányt hibásnak minősíteni és az átvételt megtagadni.
  7. Az eladó anyagszállítások esetén ingyenes pótszállítások révén teljesít garanciát, kivitelezések esetén ingyenes javítás révén. A hibákból eredő változtatási igények kizártak.
  8. Eladó késedelmes teljesítésből eredő károkért (kártérítés, munkadíj pótlása, szállítmánykirakodások, késedelmi büntetések és hasonlóak) csak korlátozott mértékben és súlyos vétkessége esetén felel. Az eladó hibás teljesítésből adódó kártérítési kötelezettsége nem haladhatja meg a hibás termékek vételárának 5 százalékát.
  9. Az eladó jogosult a kifogásolt hibákat egy erre szakosodott vizsgálati intézménnyel megvizsgáltatni. Amennyiben ezen vizsgálat a kifogásolt hibát nem igazolja, úgy a vevő nem élhet szavatossági jogával, és a vizsgálat költségei ez esetben a vevőt terhelik.
  10. Amennyiben az eladó a saját személyzete révén segít az üzembe helyezés folyamán, az eladó csak azért felelős, hogy a szakmailag megfelelő személyzetet kiválasztja és szakmailag helyes tanácsadást végez.  Az eladó a beépítés tekintetében csak tanácsadást nyújt és nem vállal felelősséget a termékek beépítése során keletkező károkért.  Az ezt meghaladó igények, különösen kártérítési igények kizártak, kivéve eladó súlyos vétkessége esetén.

Általános rendelkezések

  1. A viták rendezésére a pertárgy értékétől függően a Bíróság kizárólagos illetékessége kerül kikötésre. A magyar jog az irányadó, az utaló normák kivételével. Az ENSZ adásvételre vonatkozó joga kizárt.
  2. Jelen értékesítési- és szállítási feltételektől eltérő szabályozás, különösen a vevő üzletszabályzata, csak az eladó ezektől eltérő szabályozásokat elfogadó írásbeli igazolásával válik hatályossá.